Táplálékkiegészítő formájában is kapható a glutamin és azért lett érdekes, mert a bél egészsége miatt fogyasztják elsősorban. A glutamin egy nem esszenciális aminosav, tehát magunknak állítjuk elő, de megtalálható az élelmiszerekben is. Valóban igazolták kutatások, hogy a glutamin hozzájárul a bélsejtek növekedéséhez, és szerepe van a bél-barrier működésében, ami a védőrétege a bélrendszernek, egyfajta gát vagy zárt kapu, amin a baktériumok vagy más káros anyagok bejuthatnak, illetve a jótékony tápanyagok kijuthatnak -ha nem megfelelően működik. Ha nagyobb stressz éri a szervezetet, pl. műtét vagy betegség, több glutamin kell, hogy elég legyen a gyorsan osztódó sejteknek, ilyenek alkotják a bél- és az immunrendszert. Azt is vizsgálták, hogy milyen hatással van a mikrobiomra és kiderült, hogy a glutamin-kiegészítés javíthatja a székrekedést és a bélműködést is. Éppen ezért érdekes, hogy bár a glutamin-kiegészítők a legtöbb ember számára biztonságosnak tűnnek, néhányan székrekedést és puffadást tapasztalnak. Nem bizonyított, hogy mennyit és mikor érdemes szedni belőle, hogy legyen hatása (a kutatások napi 5-45 g között vizsgálták). A poron kívül viszont a bab, a lencse és más magas fehérjetartalmú élelmiszerek szintén segíthetnek a glutaminszint növelésében, és egy átlagos étrend is nagyjából 3-6 g glutamint tartalmaz.
L-glutamine for IBS: Benefits, side effects, and research (medicalnewstoday.com)
Glutamine and intestinal barrier function – PubMed (nih.gov)
